Isten Mózesre bízta népének, Izrael fiainak
kivezetését a gyötrelmes egyiptomi fogságból egy tejjel-mézzel
folyó országba, Kánaánba. Több hónapon át tartó vándorlás
után – miközben átkeltek egy széles vízen – a Mózes vezette
zsidók elérkeztek a Sinai-hegy lábához. A
teológusok szerint nem holmi varázsütésre nyílt szét a tenger
előttük, hanem az izraeliták apály idején keltek át a
Vörös-tengeren(?),
az őket követő egyiptomiak pedig belefulladtak a dagály óriási
víztömegébe.
A harmadik nap reggelén villámlások és
mennydörgések közepette a hegy sűrű füstbe burkolózott,
jelezvén az Úr jelenlétét, aki Mózest a hegy tetejére hívta,
ott elmondta neki a Tízparancsolat igéit, valamint a zsidó
törvénykönyvet, a Tórát. A férfi a hegy lábánál oltárt
emelt, melynek oszlopai Izrael 12 törzsét jelképezték. 40 nap és
40 éj után az Úr két vésett kőtáblát nyújtott át neki,
rajta a Tízparancsolattal, mely a judaizmus és a kereszténység
alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat
tartalmazta.
A szóban forgó Hóreb-hegy ma
nem lokalizálható, topográfiai hollétéről semmi konkrétum nem
áll a rendelkezésünkre. Természetesen a legkézenfekvőbb
megoldás a Sinai-félsziget hegye lenne, amit egyaránt neveznek
Sinai- vagy Mózes-hegynek, a turisták tömegeit vonzza. A hegyen 342-ben Nagy Konstantin
római császár anyja, Helena császárnő építtetett egy kisebb
kápolnát Szűz Mária tiszteletére, a feltételezett égő
csipkebokor helyén. Ezt az 1500 m magasan lévő templomot bővítette
ki és vette körül fallal 527 után Justinianus bizánci császár,
lerakva a mai Szent Katalin-kolostor alapjait. A jelenleg békességben itt élő
mintegy húsz szerzetes a zarándokoknak és utazóknak a megértés
mellett igazi kuriózummal, csipkedugványokkal is tud szolgálni.
A kolostor feletti 2285 m-es Mózes
(Sinai)-hegyről pompás panoráma tárulkozik, a napfelkelte pedig
lélegzetelállító látvánnyal ajándékozza meg a fáradt
vándort. A feljutáshoz egy 3250 darabos, nagy kőfellépős
emelkedőt kell megmászni, ezeket egykoron szerzetesek vájták a
sziklába, és a bűnbánat lépcsőjeként említik. Az alul
elterülő valóságos kőóceán percenként változtatja színét a
felkelő nap lágy sugaraiban. A csúcson, ahol az Úr Mózesnek
átadta a kőtáblákat 1934 óta egy kis kápolna gubbaszt.
