Loading...

2012. december 6., csütörtök

Világvége



   1982. december 21-én a NASA fellőtt egy mai technológiával mérve viszonylag kezdetleges szondát az űrbe. Hihetetlenül hosszú, földi léptékkel alig felfogható útra tervezték, hiszen tőlünk fényévekre található naprendszerek koordinátáit táplálták a vezérlőjébe. A fedélzeten elhelyezett védett kapszulák bolygónk üzenetét tartalmazzák. Az aranyozott rézlemezre írt kódolt üzenet 55 nyelven – köztük magyarul is – közöl fontos adatokat a Földről. Számos egyéb érdekességgel is szembesülhet majd az az űrlakó, aki először bukkan rá. Muzsika, fénykép, film, művészetek szerepelnek még többek között a hajóleltárban.  
   Elég az hozzá, a visszajelzés éppen ez év, vagyis 2012. december 21-én várható. A dátum kísértetiesen megegyezik a legújabb világvége-elmélet idejével. Nem lehet véletlen, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az emberiség 30 évvel ezelőtt, persze nem tudatosan, de elkövette a valaha produkált legnagyobb hibáját. Nagyon is lehetséges, hogy magára szabadított egy agresszív társadalmat valahonnan a galaxis legmélyebb bugyrából. Méghozzá egy szuper-intelligens társadalmat. Mert, aki megfejti a mi kissé idejétmúlt üzenetünket, ráadásul magyar nyelven, az csakis fejlettebb lehet nálunk. Az is félelemmel töltheti el a Föld népeit, ha a földönkívüliek meghallgatván az 1982-es zenéket a küldött lemezről, az R-GO zeneszámát, vagy egy Boney M. slágert aljas provokációnak fognak fel, ezért december 21-én lecsapnak az ártatlan Kék-bolygónkra.
   Ennek elkerülésére egyetlen esélyt látok megvalósíthatónak: gondolom, ma már tart ott az űrtechnika, hogy egy rendkívül gyors, hiperszonikus szondában elküldjünk egy, a Föld végzetéről tudósító, drámai hangvételű üzenetet, melyben közöljük minden szerencsés űrlakóval az univerzumban, hogy a Föld nevű bolygót elérte a pusztulás, maholnap menthetetlenül bezuhanunk a Napba, segíteni már lehetetlen. Majd a szokásos jókívánságok, köszönés, miegymás, és egy kis földi homok, egy pár könnycsepp a nagyobb hatás kedvéért. Mindezt bizonyítandó – bár elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy elkerülik a második szondánkat, és balszerencsénkre mégis le akarnak igázni minket –, meg kell győzni az emberiséget, hogy mostantól kezdve esténként kapcsoljanak ki mindennemű fényt a közelükben, elsősorban a lakásukban. Ez egyszerűen létkérdés. Nincs mese. Nem kell pánikot kelteni, csak kapcsolni, nyomni, mégpedig ki és le, egy kis sötétség még nem a vég; úgyis bajban vagyunk a népszaporulatot illetően. Evvel a fondorlatos cselekedettel megszüntetnénk a célpont, azaz a Föld láthatóságát a kegyetlen űrtámadókkal szemben, akik a távolból bizonyítottnak vélhetik a bolygó életformájának a teljes megsemmisülését, és más naprendszerek felé irányítják barátságtalan hajóikat.




Ám ha valami űrbéli mulasztás miatt mégsem kerülhető el az idegenekkel való találkozás, akkor sem kellene feltétlenül imádkozni az életünkért, mert egyáltalán nem lepne meg, ha a látogatók vezérhajójából kilépő, és az első lépcsőfokban megbotló jövevény magyarul káromkodva szólalna meg, ízes nógrádi tájszólással.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése