Varázsvessző

  

   

   A radiesztézia fő eleme az érzékelés. Célja kútfúrásra alkalmas hely kijelölése, káros vízerek felfedezése és sugárzásmentesítése, akár a lakásunkban is, föld alatti ásvány lelőhelyek feltárása, ipari felmérések, stb. Ezeket roppant egyszerű kézi eszközök segítségével végezhetjük, amennyiben rendelkezünk némi radiesztétikus érzékenységgel. A legegyszerűbben használható eszköz a rezonátor, azaz a „varázsvessző”. Ez egy darab vékony fémvezeték egyharmad részénél 90 fokkal meghajlítva. Lehet acélból, rézből, a leginkább hozzáférhető egy lecsupaszított hegesztőpálca. Az anyag és hossz sem túl kényes. Alkalmazhatunk két pálcát egyszerre, egyet a bal, míg a másikat a jobb kezünkben tartva. A rövidebbik részét tartjuk a kezünkben, lazán és mozdulatlanul, hogy majd akadálytalanul mozoghasson a talajjal párhuzamosan. A varázsvessző lassú előre haladásunkkor minden föld alatti „rendellenességet” és objektumot (vízerek, közművezetékek, érclelőhelyek, fémtárgyak) oly módon jelez a részünkre, hogy valamely irányba elfordul kezünkben. Amikor az ingerövezetet megközelítjük, pálcáink lassan elfordulnak, majd amint a lábunkkal pontosan a tárgy vagy sugárzó anyag fölé érünk, azok keresztezik egymást. Ha megjelöljük ezt a helyet a felszínen, majd sűrűn ismételjük ezt egyre távolabb onnan, a kijelölt pontokat összekötve, megkapjuk a föld alatti tárgy képét a talajon. 

  A rezonátoron kívül a radiesztéta jelzőeszköze még a vessző, valamint az inga is. A kétkezes vessző a legősibb szerszáma az emberiségnek, már kőkorszaki falfestményeken is felfedezhető használat közben. A vessző, mint indikátor általában egy ipszilon alakú tárgy, melynek két szárát kezeinkbe fogjuk, és a vizsgált területen vízszintes helyzetben tartjuk, az mindaddig így is marad, amíg egy sugárzónába nem kerülünk, ahol a vesszőnk kilengve jelez. Ez a reakció addig tart, míg ki nem lépünk a sugárzónából. A vessző származhat fiatal fák hajtásairól, de fémdrótból vagy műanyagból is készülhet. Hossza 30-40 cm lehet. Az aranykeresés legolcsóbb eszköze.

   Az inga kb. 20 cm hosszú, vékony cérnaszálon, esetleg könnyű láncon lógó 10-40 gramm súlyú bármilyen tárgy lehet, akár üveggolyó, akár fa, akár függőón. Ellazult állapotban az ingát kicsit kilendítjük egy irányba, majd felteszünk egy eldöntendő kérdést magunknak, melyre az inga hamar „válaszolni” fog lassú, körkörös mozgást végezve. Ha jobbra forog az inga, úgy a válasz igen, ha balra, úgy a válasz nemleges. Ezeket mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia.

 Mindezek – amennyiben gondolatainkat kissé szabadjára eresztjük – arra engednek következtetni, hogy bolygónkon az eddig kevéssé ismert elektromágneses, esetleg valami egyéb ismeretlen energia akár gyökeresen megváltoztathatja életünket. A radiesztézia ebben a tengerben csupán egy cseppnyi, de mint tudjuk minden cseppért kár.