2009. február 24., kedd

Málta, a kedvenc sziget



„Aki többet lát Máltán, az jobban megérti a máltaiakat is”


Málta sokáig kívül rekedt a turisták látószögén, mely végzetes hiányosságot gőzerővel próbálják behozni, legalábbis ez az érzése az utazónak, amint beteszi a lábát a szigetekre, hogy később igaz kissé szomorúan, de csordultig töltve kulturális, kulináris, és számos egyedi élménnyel térjen haza, egy kicsit máltainak érezve magát. Nem fogunk találkozni havas hegyekkel, folyókkal, szép tavakkal, sem nagy erdőségekkel, nem a hosszú aranysárga fövenyes strandok, nem a luxusüdülések, nem a ragyogás, csillogás csábítja ide a külhoniakat, sokkal inkább a tavasszal roskadozó virágoskertek, a citrom és narancsfák illata, ahol a legendák mitikus hangulata suhan végig a bájos, zegzugos, szűk utcákon, a lankás, dombos vidékeken. A kisvárosok sikátoraiban szinte megállt az élet a középkor delelőjén, a naplementék még inkább kiemelik varázsos hangulatukat. Évezredek viharos történelme íródott a településekre, sehol ennyi nép, sehol ennyi kultúra nem váltotta egymást, mindegyikük rajta hagyta nyomát ittlétének. Jól megfigyelhető mindez az építészetben, a folklórban, a beszédben, az életritmusban egyaránt. Kevés az olyan ország a világon, melyet ily könnyedén bejárhatunk rövid idő alatt, felfedezhetjük egyéni vonzerejét, tündökletességét. Málta éppen ilyen vidék, bőségesen terített asztaláról ki-ki saját ízlése szerint válogathat. Amennyiben úgy gondoljuk, hogy egy ilyen apró ország bizonyosan nem képes akárcsak egy hétre is megfelelő programot kínálni, azt mélységesen kellemes csalódás fogja érni. Lenyűgöző romantikus világba csöppenünk.

Málta hemzseg a műemlékektől, az ország történelmi sokszínűsége miatt rengeteg értékkel bír valóságos szabadtéri skanzen, ahol a barátságos helyiek közvetlen közelségét is élvezhetjük. Több ezer éves 50 tonnás megalitikus kőkolosszusok döbbentenek meg, az ország minden pontján a szemünkbe szikrázik a csillogó tenger, mely akár naponta többször változtathatja színét a türkiztől a mélykékig. Néhány kiváló, selymes homokos part kivételével meredek sziklafalak zuhannak a hullámok közé, rengeteg barlangot képezve. Mdina, a régi főváros, vagy a gozói Victoria macskaköves sikátorait koptathatjuk pompás barokk és reneszánsz paloták, templomok között. A máltai utazásunk alatt pihenésképpen pedig hódolhatunk vízisportoknak, felkereshetünk egy apró, elhagyatott, kristálytiszta öblöt, esetleg búvárkodhatunk vagy aktív résztvevői lehetünk egy dzsipszafarinak, estefelé pedig gyönyörködhetünk a lassan lenyugvó nap utolsó narancsos sugaraiban fürdő, lágyan ringatózó csónakok, a luzzuk hunyorgó szemeiben a kis kikötőkben. A nagy szigeten egy földnyelven épült Valletta, a történelmi, kereskedelmi és idegenforgalmi központ estére szinte teljesen kiürül.

Sliema, a szomszédos település éppen az ellentéte a fővárosnak, a sok szálloda ideális kiindulópont lehet az ország bebarangolásának, míg kicsivel tovább északra, a nyüzsgő St. Julian's a fiatalság találka- és esti szórakozóhelye. Málta karakteres kellemét bizonyítja az számtalan mozifilm is, melyekhez az ellenállhatatlan környezet adott megkapó díszletet, elsősorban említendő a „Popeye”, Robin Williams-sel, de itt forgatták a „Trója”, az „Éjféli expressz” és a Monte Cristo” című filmek főbb jeleneteit, valamint 2000-ben a „Gladiátor”, míg 2002-ben a „Julius Caesar” epizódjait, illetve a Kincses sziget kalózait is.

Utazásunk során rendre szembesülhetünk a ténnyel: az ország élete több mint két évszázadig egybeforrt a keresztes lovagokéval, akik Európa védőbástyájaként verték vissza a gyakori külső támadásokat, mindemellett ragyogó palotákkal is gazdagították a szigetet.

Aki abszolút nyugalomra vágyik, annak a testvérsziget, a kisebb Gozo ajánlható, ahol igazán ráérősen csordogál az élet, bár a nyaralóhelyek szaporodnak szép számmal, egyre több az ideális fürdőzési lehetőség a fjordszerűen szabdalt partokon. Ám Gozo máig megmaradt annak ami, egy békés, hamisítatlan gyöngynek a Földközi-tenger habjaiban, egy fantasztikus atmoszférájú városkával, Victoriával a közepén.

Sajátos máltai hagyomány a minden hétvégén előforduló feszta, melyek elkápráztatják nemcsak a külföldieket, hanem a helyi lakosságot is, akik egész évben készülnek rá nagy lelkesedéssel, hogy lepipálhassák a szomszédos települések hasonló rendezvényeit. Ezen mediterrán utcai népünnepélyek színes forgataga magával ragadja a nézelődőket, az esti színes vibráló tűzijáték pedig méltó befejezése lehet páratlan máltai utunknak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése